| Hoffman József: Bibliai jellemek: Lót (A hívő, aki szerette a világot) |
| Igeszakasz: 1 Mózes 11:27-12:5, 13:1-13,14-15, 14:12, 18:17-23, 19:12-20,30-31 |
|
"A történelem az élet tanítómestere", vagyis a régi emberek hibáiból és erényeiből sokat lehet tanulni. Nekünk még a történelemnél is jobb
tanítómesterünk van, az Úr, AKI magát a történelmet irányítja. Isten nagyon gyakran használja a történelmi eseményeket, és történelmi személyeket a mi
tanításunkra. Ezért van az, hogy a Biblia legnagyobb része történelem. Isten a történelemben és a történelem által munkálkodik. Komoly bizonyítékokat
adott nekünk történelemben és a történelem által hitünk alátámasztására. Az egyes bibliai személyek életéből fontos tanulságokat tanít meg Úr a mi
számunkra is. Lót példája annak a hívőnek, aki szerette a világot. A kettős szív állapota veszélyes szituáció, és Lót ebben a helyzetben volt. Sok keresztyén is beleesik abba a hibába, hogy közelebb húzódik a világhoz, mondván, hogy így megnyerhetők lesznek a hitetlen emberek. Ez Lót esetében sem történt meg, és azóta sem történik meg. Most sem szabad próbálkoznunk ezzel. Csak akkor lehetünk hatással az emberekre, ha engedjük, hogy Isten is hatással legyen ránk! Lótot pont az sodorta veszélybe, ami után vágyott: a világi gazdagság. Isten a mi részünkre is küldhet ilyen figyelmeztetéseket, melyeket jó, ha komolyan veszünk. Egynémely nehézségnek az életünkben talán éppen ilyen oka van! Ábrahám közbenjárása Szodomáért megtanítja nekünk, hogy akik Isten igazságában vannak, mint Ábrahám, azok hatékonyan közben tudnak járni másokért. Akik azonban eltávolodtak Istentől, mint Lót, azok bár közel voltak a bűnösökhöz, mégsem tudtak senkit megmenteni közülük. Istenhez kell tehát inkább közelebb lenni, nem a világhoz, hogy közbenjárhassunk, és így segíthessünk a bűnösökön! Lót kifelé nagy vallásos buzgalmat, alázatosságot mutatott, azonban ezt úgy tette, ahogy ezt maga jónak látta. Arra kevés hajlandóságot mutatott, hogy Istenre hallgasson. Isten már üzent neki egyszer azzal, hogy rabságba került, hogy menjen ki Szodomából, de Lót elengedte a füle mellett ezt a figyelmeztetést. Most másodszor angyalok jöttek hozzá, hogy kivezessék onnan, de még most is hezitált. Lót szeretett volna Szodomában maradni, valami nagyon vonzotta őt oda. Valószínűleg az eledel bősége, a jólét, a gondtalan élet vonzotta őt Szodomához. Ez fajta is-is életmód azonban nem működőképes. Nem lehet Istennek is engedelmeskedni, és a világot is szeretni! Lót nem ment a hegyre, amikor Isten küldte. Amikor pedig felment, akkor nem küldte Isten. Lót nem fogadta el Isten vezetését. A vágyai és a félelmei vezették. A vágyai vezették Szodomába, majd Cóarba is, majd a félelmei vezették a hegyre. Ebből is látszik, hogy amikor Isten mond valamit, és mi nem csináljuk azt meg, akkor később gyakran nem lehet azt már pótolni! Isten áldásának feltétele az azonnali engedelmesség! Lót élete nagyon jól indult, amikor Ábrahámmal tartott. Lót igaz ember volt, de olyan hívő, aki megszerette a világot is. Így végül úgy fejezte be az életét, hogy minden, ami az övé volt elveszett. Elvesztette házát, a vagyonát, a feleségét, és végül a lányai is a bűn útjára léptek. Lót története figyelmeztet bennünket, hogy Isten az elkülönülés Istene. Amikor a világgal barátkozunk, fájdalmasan nagy árat kell érte fizetnünk. További tanulság Lóttól, hogy elmulasztotta az újrakezdés lehetőségét is. A hegyen marad magába zárkózva a lányaival, ahelyett, hogy visszament volna az áldás helyére: Ábrahámhoz. Ha megosztott szívvel járunk a világban, és a világ szeretete vetekszik bennünk Isten szeretetével, akkor életünk döcögni fog, vagy teljesen zátonyra is futhat. Ha eddig lóti üzemmódban éltünk, kapcsoljunk át most ábrahámi üzemmódba! |
| Meghallgatás |
| cimkék: Lót, Ábrám, Ábrahám, engedelmesség, két szív, Szodoma |
| « Előző | Összes hangfelvétel | Következő » |
Ha a hallottak felkeltették az érdeklődésedet, látogass el hozzánk, hívj bennünket,
vagy írj a Vendégkönyvbe
