| Hoffman József: Három lépés a tévtanítások megítéléséhez (43 p) |
| Igeszakasz: Gal. 1:1-12 |
|
Jó, ha rendelkezünk egy bármikor kéznél lévő "becsapásellenes protokoll"-al, hogy amikor kell, csak elővegyük, és általa megvizsgálhassuk, hogy a
kérdéses információ összhangban van-e az igazsággal. Az igazság nem más, mint a valóságnak való tökéletes megfelelés. Jézus többször is kijelentette magáról, hogy Ő az igazság. Világos tehát, hogyha Jézus az igazság, akkor bárki, aki mást mond, tanít, képvisel; ami más, mint Jézus Krisztus kijelentése, az tévedés vagy egyenesen hazugság. Amikor tehát szembesülünk valamivel, azt kell eldöntenünk, hogy ez összhangban van-e Jézus Krisztussal és az Ő tanításával. Ennek eldöntéséhez fogunk lefektetni egy eljárást, protokollt. - Meg kell vizsgálnunk először is az érkező nézet, eszme vagy kijelentés eredetét. Ki képviseli az adott nézetet? Mit tudunk róla? - A mi legfőbb zsinórmértékünk a Biblia. Nem mond-e ellent Isten Szavának az, amit el akarnak hitetni velünk. A Biblia elmondja nekünk, hogy mely dolgok kedvesek Isten előtt, és melyek utálatosak. Utóbbiakat nem szabad beengednünk a gondolkodásunkba. - Ha a forrás rendben van, és nem tűnik Bibliátlannak a dolog, még akkor is el kell végeznünk azt a vizsgálatot, hogy hova vezethet az, ha elfogadjuk az érkező tanácsot, és gyakorlatunkká tesszük. Hosszú távon vajon ez közelebb visz Istenhez, vagy inkább eltávolít Tőle? A tanítás teljes szövege elolvasható itt. |
| Meghallgatás |
| cimkék: tévtanítások, vizsgálat, megítélés, módszer, igazság, Biblia, forrás, tartalom, következmény |
| Ifj. Gadó Béla: Pál imádkozik (43p) |
| Igeszakasz: Efézus 1:15-18 |
|
Pál hálát ad, kéri Istent, hogy adjon, és világosítsa meg az értelmüket. Kaphatunk Isten hatalmából, hogy győzzünk a kísértések felett. Pál azért imádkozik, hogy legyen ismeretünk. Ha van ismeretünk, akkor megvilágosodunk, lesz helyes látásunk. Ezáltal tudunk az Atya Isten dicsőségére élni. Vajon a te életed megmutatja Istennek azt a hatalmát, ami a rendelkezésedre áll? |
| Meghallgatás |
| cimkék: ima, kérés, hálaadás, reménység, örökség |
| Hoffman József: Önámítás Isten Igéjével (30p) |
| Igeszakasz: Jakab 1:22-27 |
|
Amikor megbetegszünk, és esetleg műtétre van szükségünk, akkor az orvos végzi a műtétet, nekünk csak bele kell egyeznünk az operációba. Mégis gyakran
halogatjuk, nem engedjük megműteni magunkat, mert félünk, hogy fájni fog, hogy utána esetleg még rosszabb lesz. Hasonlóan dolgozik a Szent Lélek is bennünk. Az Ige rámutat, hogy miben kellene változnunk. A változást nem a magunk erejéből kell elvégeznünk, tehát nem önmagunkat műtjük meg. Az ún. "műtétet" A Szent Lélek végzi el, amennyiben engedjük neki, hogy ezt megtegye. Mégis sokszor habozunk ezt megtenni. Félünk, hogy fájdalmas lesz. Esetleg már annyira hozzászoktunk ahhoz a dologhoz, amiben változásra hív minket az Ige, hogy nem akarjuk elengedni. Mondani sem kell, hogy meglehetősen hiábavaló folytonosan orvoshoz járni, ha nem fogadjuk meg a doktor tanácsait. A rendelői vagy kórházi légkör önmagában nem gyógyít meg senkit. Márpedig Bibliát olvasni, vagy prédikációkat hallgatni úgy, hogy nem igazán foglalkozunk azzal, ami elhangzik, ha nem alkalmazzuk azt a saját, személyes életünkre, az nem más, mint önámítás. Engedelmesség nélkül hiábavaló a mi istentiszteletünk. Lényegében az nem is istentisztelet valójában, hanem csak felszínes vallásosság. Az önámítás lehetséges fajtái: 1) Hallani az Igét a nélkül, hogy a szívünket megnyitnánk. A hallásnak, így az Ige hallásának is 3 szintje lehetséges. - Hallás - Meghallás - Meghallgatás Te hallója, meghallója, vagy meghallgatója vagy az Igének? Jakab tehát figyelmeztet: ha csupán tudjuk az Igét, de nem cseleszünk a szerint, becsapjuk saját magunkat. Minden becsapás közül önmagunk becsapása a legrosszabb. Az önbecsapás tulajdonképpen a lelkiismeret elaltatása. Megnyugtatjuk magunkat arról, hogy nincs velünk probléma. Az önámítás azt jelenti, hogy elhitetjük magunkkal, hogy minden rendben van velünk. 2) Beszélni a helyett, hogy csendben elmélyülnénk Tölts több időt a Biblián való elmélkedéssel, mint a róla való beszéddel. Ne legyél fecsegő. Még Jézus is sok időt töltött egyéni csendességben és imádkozásban. Továbbá, ha valaki istenfélőnek mondja magát, de nem zabolázza meg a nyelvét, hanem folyton méltatlankodik, panaszkodik, esetleg még pletykál is, vagy hasonló dolgokat tesz, annak az istentisztelete hiábavaló - figyelmeztet Jakab. 3) Hallani és szólni a nélkül, hogy tettekkel is bizonyítanánk istentiszteletünket. Isten nem csak arra választott ki tehát minket, hogy magunkkal törődjünk, noha ez is fontos. Hanem arra, hogy jó cselekedetekre törekedjünk. (Tit. 2:14) Jézus Krisztus tehát tetteket vár el tőlünk. Isten nem egy műgyűjtő, aki miután kiválasztott minket a világból, és megtisztított a bűn szennyétől, elhelyez minket egy polcon hogy ott gyönyörködjön bennünk. Esetleg időnként levesz, és letörölgeti rólunk a ránk szállt port. Nem! Isten használni szeretne bennünket! Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket: - Azzal az alázatos vággyal olvasom a Bibliát, és hallgatom a prédikációt, hogy az megítéljen, tanítson és megváltoztasson? - Buzgón igyekszem rá, hogy megzabolázzam a nyelvemet? - Mentegetem-e az ingerlékenységemet, vagy győzedelmeskedni akarok felette? - Megnyilvánul-e a hitem kedves cselekedetekben azok iránt is, akik nem tudják ezt viszonozni? |
| Meghallgatás |
| cimkék: önámítás, önbecsapás, hallás, hallgatás, meghallgatás, beszéd, megzabolázás, hit, cselekedetek, tettek |
| « 2015.07.19 | Összes hangfelvétel | 2015.07.29 » |
Ha a hallottak felkeltették az érdeklődésedet, látogass el hozzánk, hívj bennünket,
vagy írj a Vendégkönyvbe
Isten hozott!
Welcome!
