2015. október 4. vasárnapi prédikációk


[ Vasárnapi iskola ]

Hoffman József: A rendelkezés teológia (diszpenzacionalizmus) 3. (35 p)
Igeszakasz: 
Azért nevezzük háztartásnak a különböző rendelkezési módokat, mert hasonlítani lehet ahhoz a módhoz, ahogyan egy háztartá felépült a görög kultúrában.
Különösen jellemző volt ez a fajta háztartás a Római Birodalomban. A ház feje volt a gazda, ő határozta meg a házban érvényes viselkedési szabályokat. A házvezető volt a sáfár, akit megbízott a gazda, hogy igazgassa a házat. A háznépbe tartozott mindenki a házban a családtagoktól kezdve a szolgákig.
A háztartás vagy rendelkezés kifejezés a görög „oikonomia” szóból ered.
Ennek jelentése:
1) egy ház igazgatása; gondnokság, intézőség, sáfárkodás
2) általános értelemben: elrendezés, rendelkezés, rend, terv
Ebből a szóból ered a mai ökonómia kifejezés, ami szintén gazdaságot, közgazdaságot jelent. A diszpenzáció pedig a „oikonomia” angol fordítása.
A diszpenzácionalizmus tehát nem egy bibliai tantétel, nem egy dogma. Inkább úgy mondhatnánk, hogy egy teológiai rendszer, amelynek segítségével jobban megérthető Isten kijelentésének fokozatossága. Érthető válik általa Isten rendelkezéseinek változása.
A diszpenzacionalizmusnak valójában két fő megkülönböztető jegye van.
1) A Szentírás, és különösen a bibliai próféciák következetes szó szerinti értelmezése. Három oka is van, miért ez a legjobb módszer
1. Bölcseleti vagy logikai ok: a nyelvnek a célja is láthatólag megköveteli a szó szerinti értelmezést. Isten azért adta a nyelvet, hogy kommunikálni tudjon az emberrel.
2. Bibliai ok: Minden Jézus Krisztusról szóló ószövetségi prófécia szó szerint teljesedett be. Sőt, más próféciák is.
Ez egy erős érv tehát a szó szerinti magyarázat módszere mellett. Ha nem a szó szerinti magyarázatot használjuk a Szentírás tanulmányozásakor, akkor nincs objektív mércénk, ami alapján megérthetnénk a Bibliát. Minden egyes ember úgy értelmezhetné a Bibliát, ahogy jónak látja.
3. Gyakorlati ok: A mindennapi beszédgyakorlatban, akár élőszóban, akár írásban történik is, a szövegeknek mindig az egyszerű, normális jelentését vesszük figyelembe. Nem keresünk mindig mögöttes jelentést. A legcélravezetőbb módja ezért a Biblia értelmezésének is a szó szerinti, gyakorlatias értelmezés. Magyarul, ne akarj belelátni a szövegbe olyasmit, ami kézzelfogható módon nincs benne.
2) Különbségtétel Izrael és a gyülekezet között Isten tervében.
És csak harmadszorra a különböző üdvtörténeti korszakok meghatározása. De nem ez a legfontosabb. A korszakos teológiai nézetben különösen fontosak a szövetségek, melyeket Isten az emberekkel kötött. A korszakok nem a megváltáshoz vezető utak, hanem különböző módok, ahogyan Isten kapcsolatban van az emberrel.
Összefoglalva, a diszpenzácionalizmus (korszakelmélet tana) egy olyan teológiai rendszer, amely:
- hangsúlyozza a bibliai próféciák szó szerinti értelmezését és világos
- különbséget tesz Izrael népe és a Gyülekezet között, valamint
- a Bibliát hét különböző korszakra osztja.

VI. A KEGYELEM VAGY A GYÜLEKEZET ÜDVTÖRTÉNETI KORSZAKA Apcsel 2:1 – Jel. 9:21
A hatodik korszakot a kegyelem üdvtörténeti korszakának nevezzük. Bár a kegyelem az összes többi korszakban is nyilvánvaló volt, ebben a korszakban a kegyelem különleges megnyilvánulására került sor, ami különbözött a kegyelem minden korábbi kifejeződésétől.
A korszakos teológiai szemléletben határozottan megkülönböztetjük Izraelt a Gyülekezettől. Míg például a szövetségi teológiai nézetben azt mondják, hogy Istennek nincs két népe, hanem csak, és ezért Isten népe az úsz-i kor előtt Izrael volt, előtte a pátriárkák és így tovább Noéig és a mindenkor Istenben hívő emberekig. A diszpenzációs vagy korszakos teológia viszont megkülönbözteti Izraelt a Gyülekezettől. Hogy milyen alapon, arra majd a kritikai vizsgálatnál rátérünk.
...
VII. A KIRÁLYSÁG VAGY MILLENNIUM ÜDVTÖRTÉNETI KORSZAKA
A hetedik és egyben utolsó üdvtörténeti korszaknak is két elnevezése lehetséges. A királyság vagy millennium korszakának nevezik. Az első elnevezés a Jézus uralmát hangsúlyozza az egész földön. A második elnevezés ennek az uralomnak a hosszára utal, vagyis 1000 évre.
Ez a korszak a Jelenések 20-ban található időszakot öleli fel. Bár ez a rész csak 10 versnyi, mégis 1000 éves időszakot foglal magában.
Ebben a korszakban a Jézus lesz a kiemelkedő személy, hiszen maga Jézus Krisztus fog közvetlen, új kijelentést adni (Ézsaiás 2:2-4).
...

A következő alkalommal azt fogjuk megvizsgálni, hogy kiállja-e ez a szemlélet az igazság próbáját. Megvizsgáljuk, hogy milyen pontokon kritizálják ezt a nézetet, és hogy jogosak-e ezek a kritikák.
Megint elővesszük a 3 lépcsős módszert. Vagyis megvizsgáljuk a nézet eredetét, tartalmát, és lehetséges következményeit, hogy azok biblikusak-e?
Meghallgatás
cimkék: diszpenzáció, üdvtörténet, korszak, sáfárság, háztartás, rendelkezés, életszabály

[ Prédikációk ]


Jim Wright: Vallás vagy kapcsolat (36p)
Igeszakasz: 5 Mózes 4:26-31
Istennek az a vágya, hogy közösségben legyen velünk. A bűn az, ami megakadályozza ezt a közösséget. Isten annyira szerette volna helyreállítani ezt a kapcsolatot velünk, hogy egyszülött Fiát adta, hogy Ő általa álljon helyre a kapcsolatunk Vele.
Sajnos az emberek félreértik a vallást. Istent sokkal jobban érdekli a Vele való kapcsolatunk, mint amit itt a földön teszünk. Ha helyes a vele való kapcsolatunk, akkor a cselekedeteink is helyesek lesznek. De nem a helyes(nek vélt) cselekedeteink által lesz jó kapcsolatunk Istennel! Az Isten iránti szeretetünk megváltoztatja a tetteinket. Sajnos sok keresztyén csak azzal foglalkozik, hogy mit tesz. Ezért meghidegülnek, frusztráltak lesznek, és eltávolodnak Istentől.
Keresd Istent! Teljes szívből keresd Istent!
A Magára hagyott ember nem keresi Istent. (Róma 3:10-11) Mi magunktól nem keressük Istent. Ez a természet szerinti ember.
De Isten a Lelkét adja nekünk. A Szent Lélek vonz minket vissza Istenhez.
Meghallgatás
cimkék: vallás, hit, közösség, kapcsolat, tett, cselekedet, szeretet

Jim Wright: Megismerni Istent a szenvedés által (29p)
Igeszakasz: Fil. 3:10, 1 Móz. 22
A szenvedés nem annak a jele, hogy Istennek nem tetszünk. Sose ítélj meg valakit úgy, hogy azért szenved, mert biztosan engedetlen. Lehet, hogy az ellenkezője igaz. Lehet, hogy Isten a közösséget ajánlja fel neki a szenvedés által.
Megengeded Istennek, hogy tanítson téged a szenvedés által?
Meghallgatás
cimkék: szenvedés, közösség, áldás, Ábrahám, Izsák
« 2015.09.30Összes hangfelvétel 2015.10.07 »

Ha a hallottak felkeltették az érdeklődésedet, látogass el hozzánk, hívj bennünket, vagy írj a Vendégkönyvbe

left column bottom