Hoffman József: Amit tudunk (42p) |
Igeszakasz: 1 János |
János apostol a levelében hangsúlyozza azokat a tényeket, amelyeket tudunk, amelyeket Isten kijelentett nekünk, és amely ismeretek elégségesek a Vele
való helyes kapcsolathoz. Nem új ismeretet közöl tehát János, hanem számba vesz néhány tényt, amit a hívők már tudnak, csak esetleg elfelejtettek
számolni azokkal. A hívőknek - mint tudjuk - két természetük van. Az ó embernek még megvan a régi, bűnös, érzéki természete. Már nem vagyunk megkötözve a bűntől, de az még hatni tud ránk, a befolyása alá tud vonni, ha engedjük neki. És ez a kulcs: ha engedjük neki! Könnyű ugyanis a két természetről szóló tanítást kifogásként használni arra, hogy mentegessük vele a bűnünket. Az ó emberünk nem akar tudni az újról. Ha rá hallgatunk, vétkezünk. De nem kell, sőt nem szabad rá hallgatnunk! Ezért a feladatunk, és egyben felelősségünk is, hogy az új, Istentől született természetünkre hallgassunk! Ehhez pedig egy nagyon jó módszer, ha rendszeresen emlékezetjük magunkat arra, amit már tudunk, ami Istenhez kapcsol bennünket. 1) Tudjuk, hogy Isten Fia eljött. (5:20) 2) Tudjuk, hogy Istentől vagyunk (5:19a) 3) Tudjuk, hogy ... az egész világ a gonoszságban vesztegel. (5:19b) 4) Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe (3:14) 5) És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye (3:5) 6) tudjuk, hogy meghallgat bennünket (5:15) 7) tudjuk, hogy ... hasonlókká leszünk Ő hozzá (3:2) Nagy segítség lehet a mindennapi keresztyén életünkben, ha újra és újra tudatosítjuk magunkban, hogy kik vagyunk, hogyan lettünk azzá, amik vagyunk, mit vár el tőlünk Isten, és milyen reménységünk van a jövőre nézve. |
Meghallgatás |
cimkék: tudni, ismerni, teljesíteni |
« 2016.05.08 | Összes hangfelvétel | 2016.05.15 » |
Ha a hallottak felkeltették az érdeklődésedet, látogass el hozzánk, hívj bennünket,
vagy írj a Vendégkönyvbe