David Potter: A bálványimádás hiábavalósága (32p) |
Igeszakasz:Ézsaiás 44:9-20 |
Ágoston azt mondta, hogy imádni valamit, amit használni kellene, és használni valamit, amit imádni kellene, ez a bálványimádás. A bálványimádók semmik! Vakok, és meggondolatlanok. Olyanok leszünk, amit imádunk! A bálványok nem látnak és nem hallanak. Ilyenek lesznek azok, akik bálványokat imádnak. A bálványokat embereket készítik, így nem képesek többre, mint az emberek. Az emberek nem akarják Istent imádni. Valakit kell azonban, hogy imádjanak, feltalálják ezért a bálványokat. Mindenki imád valamit. A kérdés csak az, hióogy kit vagy mit? Az igaz Istent, vagy valamiféle bálványt? A bálvány minden eleme természetes. Semmi természetfeletti nincs benne. Isten olyanná teszi a bálványimádót, amilyen a bálványa. "És monda: Menj, és mondd ezt e népnek: Hallván halljatok és ne értsetek, s látván lássatok és ne ismerjetek; Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon." (Ézsaiás 6:9-10) Isten elveszi a bálványimádó értelmét, hogy meglássa cselekedetének értelmetlenségét. "Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsessége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik." (Ézsaiás 29:14) Isten szükségeket támaszt az életünkben, hogy hozzá forduljunk. Ha helyette mégis bálványokhoz fordulunk, az egyszerűen butaság. Nem kell, hogy a bálvány egy szobor legyen. Bármi lehet, amiben bízunk, hogy segít rajtunk, segít jobbá tenni az életünket. |
Meghallgatás |
cimkék: bálványimádás |
« 2016.08.21 | Összes hangfelvétel | 2016.08.28 » |
Ha a hallottak felkeltették az érdeklődésedet, látogass el hozzánk, hívj bennünket,
vagy írj a Vendégkönyvbe